Létélmény füzér (2016-…)
Tétlenül telnek a percek…
A látszattevékenységek
egész embert követelnek,
s én bódultan áldozom be
életidőmet
nem tudom mire várva.
Lelkem belevész a homályba,
Őrlángot keres.
***
… és fellobban a láng,
serceg a tűz a kandallóban.
Én csendben ülök a nappaliban
hol bíbor fény dereng.
Még jelen vagyok a pillanatban,
de már aludni készülődöm.
Mély álomba süppedek,
S félek, éber nem leszek
Többé.
***
Mindenen áthatoló
Mennyei csend…
A köddel érkezett.
Beúszott a fák közé,
végig az utakon,
s megpihent az udvaron.
Menj ki a ködbe,
hadd fonjon körbe,
hadd olvasszon egybe,
hadd oldódj föl benne
Te is – Vándor!
***
Apró szürke kavicson
Víz mellett, az avaron
Gyöngyöző fűszálak között
Az erdő a hátam mögött.
Távolban búzatáblák
Ólomkék égből várják
a nedvet.
Madarak röpte
nyíl alakban
formálódik
a magasban,
szárnycsapásuk surrogása,
testem halk koppanása
tompán olvad szét a térben;
a monoton zümmögésben.
Szín-fa-lakból
vibrálva
terjed minden irányba,
s e lét készen áll
az új frekvenciára.
Növekvő áhitatban
hagyom, hogy a sejtfalamban
rezdüljön és vegyüljön,
egyensúlyba kerüljön.
Apró szürke kavicson
Víz mellett az avaron
Gyöngyöző fűszálak között
Az erdő a hátam mögött.
Távolban búzatáblák
Ólomkék égből kapják
a nedvet.
***
Nem fogok!;
pirkadatkor búcsúzkodni,
kiskosztümben útra kelni,
reggel nyolctól „topon” lenni,
túlórákat gyűjtögetni,
kifacsarva hazaérni,
eltompultan érdeklődni:
Hogy vagy Drágám? –
választ meg sem hallva,
vacsorát bambulva befalva,
cukrokkal és ízfokozókkal átitatva
bámulni a fejemből,
megfeledkezve a lényegről,
hogy a függöny egyszer legördül.
Bármelyik pillanatban
s csak az számít, hogy
éppen abban
ott vagyok–e
a jelenben,
a végtelen elememben,
határtalan szeretetben,
békességben önmagammal.
Egyet jelent a világgal.
***
Malac hullazsákban
Apró kis teste
nejlonba becsavarva, felcímkézve
feküdt mereven
a halottas bevásárlókocsi
egyik szegletében,
két doboz tej és citrom kíséretében.
A szerencse lett a veszte.
Az életet épphogy
megkezdte, de nem
várt rá más, csak
fájdalom és iszony.
S most ott hever
az asztalon, jól átsütve,
ízesítve gazdagon.
Hullája fölött
könnyed beszélgetés, kacaj.
A háttérben gyerekzsivaj,
pezsgőspoharak csendülnek,
gyomornedvek egyesülnek
a szétcincált hússal.
Egy malac volt.
Semmi több.
Hunyj szemet efölött és
élvezd az ízeket
addig, amíg lehet…
Ki mint vet, úgy arat.
Mennyi van még? Hány falat?
Az ÉLET érdekében figyelj
és tartsd észben, hogy
tömegek borulnak le
vágóhidak oltárai előtt!
Auschwitzi borzalom
sorjázik a polcokon.
Csonttal vagy anélkül,
bárhogyan kérheted…
A gépezet kiszolgálja
minden igényedet.
S lesz-e oltalom fel-ettünk,
ha a kínpadon
majd mi fekszünk?
Irgalom és SZER-ETET
vagy FÉL-ELEM a végzeted?
***
Elmormolt imák helyett
Elmerengek egy gumifa
felett.
Elhelyezkedem a létben
Isten szeretetében.
***
Látod őt?
Itt van körülötted,
mikor a pille pelyhek
fehér köpenyével
megannyi hírnökét
küldi el Neked,
hogy lásd, hogy értsd:
a sötétség és hideg
idején is
ragyog fény
idebenn és odakinn.
A világot lágyan
betakarva,
hosszú éjszakákon
titkokat suttogva
várja és reméli, hogy
lesz majd EGY, ki
megérti
halk szavát
és hírnökét.
Isten áldása van a világon
mit hó takar el…
***
Szelidi-tónál
Nyár utolsó napja volt
Épp Halakban állt a Hold.
Ezüst-opál korongja
Selymes fénnyel ragyogta
be a szunnyadó tájat.
Cipőt húztam, s elindultam
Ki a térbe, a pusztába
Lelkem rejtett zegzugába.
Lábam alatt feketeség,
Fejem fölött azurit ég.
Dacolva a félelemmel
Bálák mellett haladtam el,
mik szabályos rendben sorakozva,
kerek egészre összefonva
virradatot, alkonyatot,
Napot, Holdat, Csillagot
figyelve
álltak a réten és hívtak, hogy nézzem én is,
mit látnak;
Ekkor egy bála tetején
A Világ középpontja lettem ÉN.
MAG-om körül forogva
A teremtő létezés motorja
voltam és váltam
azonossá Vele; ki
Alfa és Omega
Valóságomnak
Oka.
***
ʘ
Csak úgy lenni,
meg nem tenni
ezt-azt…
Lélegezni
lassan, mélyen
ki-be…
Figyelni és
meghallgatni
mást-mást…
Elfogadni,
akármi jön,
így-úgy…
Átölelni,
jó erősen,
még-még…
Teremni és
teremteni,
két-lét…
Szélben csendben
szétszóródni
fent-lent…
Végtelennel egybeforrni
*